Nem csak Navracsics, Varga Judit is Brüsszelbe megy tárgyalni a héten
Az igazságügyminiszter Didier Reynders jogérvényesésért felelős biztossal tárgyal.
Az igazságügyminiszter Didier Reynders jogérvényesésért felelős biztossal tárgyal.
A német–magyar kapcsolatok akkor javulhatnak, ha az Orbán-kormány Európában visszatér a fősodorba – üzeni budapesti tárgyalásait követően Anna Lührmann, a német külügyminisztériumon belül az európai ügyekért felelős államminiszter.
A portál szerint csúszik az egyeztetés a Bizottsággal.
Súlyos árat fizetnek az egyetemek azért, hogy Orbán Viktor a befolyása alatt tudhassa a tudományos életet – írja az e heti HVG.
Alig egy hónappal azelőtt, hogy a végzős diákoknak le kell adniuk egyetemi jelentkezésüket a hazai egyetemekre, kiderült, 21 intézmény eshet el az Erasmus+ és a Horizont Európa programok nyújtotta lehetőségektől. Ellátogattunk az Educatio oktatási szakkiállításra és pályaválasztás előtt állókat kérdeztünk arról, hogyan érinti őket a külföldi ösztöndíjak veszélybe kerülése.
Furcsa játszma zajlik az alapítványi fenntartású egyetemek kuratóriumaiban ülő politikai kinevezettek miatt, és a csütörtöki kormányinfó alapján nem enged a kormány. Az uniós források felfüggesztése az úgynevezett Horizont programokat, a legnívósabb uniós kutatói pályázatokat is érinti. Ebben az esetben a tét tehát nem csak a pénz, hanem a presztízs is, valamint hogy újabb koponyák hagyhatják el az országot.
A kormány már december 15-én megkapta az értesítést, hogy a modellváltó egyetemek nem vehetnek részt az Erasmus és a Horizont programokban, most mégis úgy tesz, mintha váratlanul érte volna az erről szóló döntés. Ráadásul az Európai Bizottság régóta figyelmeztetett a kuratóriumokban ülő fideszes politikusok összeférhetetlenségére, és esélyt is adott a magyar kormánynak, hogy oldja meg a problémát, mégsem történt semmi.
Úgy látják, a hétfő esti megállapodásban az unió nem ment el a falig.
Hétfőn este megszületett a régóta várt kompromisszum a magyar uniós források ügyében, erről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter tájékoztatta a sajtót.
Nagy vonalakban sem látszik a jövő évi költségvetés, nem tudni, mennyit kereshetnek az emberek, milyen lesz a kórházi ellátás, hova és mikor szervezik ki az elfekvőket. Ez csak néhány azok közül, amelyek rendezésével adós a kormány, amely tág feltételeket szabott az üzemanyagárstop kivezetésére is. Nehéz év volt az idei, és a következő sem tűnik jobbnak. A tervezhetetlenség pedig csak ront a helyzeten. 7 pontban foglaltuk össze a legnagyobb bizonytalanságokat.
Nem volt meglepetés, a sajtó által megszellőztetett kettős döntés született: Magyarország pénzeinek egy részét nem kapja meg, de egy másik részét előkészítették utalásra. Ez az árukapcsolás teszi lehetővé, hogy az Európai Bizottság javaslata jó eséllyel kiállja a tagállamok kormányainak próbáját. Ettől még izgulhatnak, milyen aduk maradtak Orbán zsebében.
A két ország szövetségét erősen próbára tette az orosz-ukrán háború, aminek nagy jelentősége lehet most, amikor a Magyarországnak járó EU pénzek befagyasztásáról dönthetnek a tagállamok.
Tényleg elveszítünk 3000 milliárd forintot, vagy akár annál is többet? Miért csak 12 év után csapott az asztalra az EU? Mi a különbség a kohéziós és a helyreállítási alap között? És egyáltalán, mivel telt az elmúlt nyolc hónap a Brüsszel-Budapest tengelyen? Minden kérdésre válaszoltunk közéleti podcastunk legfrissebb epizódjában.
Orbán Viktor minden trükköt bevet, hogy mindenképpen hozzájusson az uniós forrásokhoz, ám az EU éppen az alapok visszatartásával akarja rászorítani a magyar kormányt a változtatásokra - értékel a brit lap.
Miközben minden hír arról szól, hogy 3000 milliárd forintot bukhatunk, a kormány állítja: nincs itt semmi látnivaló, minden a terv szerint halad. Orbán Viktor és két minisztere, Navracsics Tibor és Gulyás Gergely reakciója arra, hogy az Európai Bizottság elégedetlen a magyar jogállamisági vállalásokkal, jól jellemzi azt a kétszínűséget, amellyel az elmúlt 8 hónapban kommunikálták az alkudozást: pár tucat törvénnyel palira vehető kincstárnoknak beállítani az Uniót, hízelegni a színfalak mögött, közben pedig a legmocskosabb EU-ellenes propagandát folytatni. A valóságban azonban úgy fest, nem a Fidesznek áll a zászló.
A forint gyengülése, a devizatartalék kimerülése, a növekvő államadósság és a piaci szereplők bizalmatlansága mind köthető a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti, gyakorlatilag a parlamenti választások óta húzódó vitájához. Mennyire késett el az ország? Mire lehet számítani, ha még hónapokig tart a civakodás?
Energiaválság, recessziós félelmek és forintgyengülés közben igyekszik a magyar kormány megegyezni Brüsszellel az uniós forrásokról, már a miniszterelnök is nyíltan beszél arról, hogy ez a pénz hiányzik a magyar gazdaságból. A vita lehetséges kimeneteleiről és tétjéről beszélgettünk a hvg.hu gazdasági podcastjában Nyeste Orsolyával és Arató Lászlóval.
Ugyan a kormány a minimumra törekszik az uniós elvárások teljesítésekor, a tervezett Integritás Hatóság komoly változásokat hozhat.
A péntek este benyújtott törvényjavaslat az Európai Bizottság követelményeinek akar megfelelni, hogy fizessék ki az uniós költségvetésből az országnak járó eurómilliárdokat.
Lehet, hogy Varsó és Róma nem szereti az integrációt, de az ellenség Moszkva. Ezzel mindkét főváros tisztában van, ennélfogva Orbán nem veheti biztosra, hogy régi barátai kitartanak mellette. Elszigeteltebb és gyengébb, mint ahogy az látszik. Ezért Brüsszel jókor rukkolt elő a pénzelvonási indítvánnyal, írja a német lap kommentárja.